2012 december (I. rész)
Lesznek-e 2012 decemberében "drasztikus változások?"
Antemon:
Az, hogy mi fog történni egy "most"-ban, nem "tudható" előre.
Folyamatos teremtés zajlik a bolygótokon, amiben részt vesznek az individumok és a kollektív tudatok is, valamint maga a Föld, mint létező tudat, szintén.
Körülbelül 1 évvel ezelőtt már majdnem biztosan materializálódott a közös felfogási síkotokon egy "polgárháborús" folyamat, amely tavaly november környékére a választásotok szerint egy másik "lehetőség" síkon valósult meg, pontosabban szólva azon létezők, akik más megoldás teremtésén és más megélés szükségességén "dolgoztak", egy "párhuzamos életben találták magukat", ahol a dolgok picit másként alakultak. Esetetekben mindössze arról van szó, hogy a "figyelmetek" egy más felfogásra lett "kihegyezve".
.jpg)
Maga a kérdés, hogy várható-e változás, ezek alapján egyértelműen igennel jelezhető, itt egyetlen dolog ami "kérdéses", melyikőtök vesz benne részt, sőt melyikőtöknek milyen tapasztalásokra van szüksége a saját "fejlődéséhez", aszerint tapasztal majd.
Ennek időzítése nem feltétlenül a december, az átalakulás folyamatos, az "új" létrejöttét a "régi" szükségszerű "megsemmisülése" előzi meg. Ennek mikéntje és számodra mikéntje a szükségszerűség aktuális állapotától függ "majd".
De kérlek figyelj, a "válasz" jelentős torzítása a "valóságnak", hiszen -mint ahogy mindig hangsúlyozom- a szavak szűkös tárháza és a mögöttes "fiókok" a jelentésre vonatkozóan az elmétekben igen korlátolt rendszerek. A tágabb valóság leképezésére szinte alkalmatlanok, mégis segíthetnek a felismeréseitekben.
Rendkívül szubjektív és illuzórikus állapot, hogy "ki az", aki számára a megtapasztalás változott, vagyis "kivé" vált, "kibe" vetült, hogy más jellegű történések többet adjanak "számára" mint egy agresszív fizikai tapasztalás.
( megjegyzés: "ki vagyok én" írás részletesebben foglalkozik ezzel)
Konkrét példa lehetne egy emberi létező, az az "Én", aki életmódjával, elfojtásaival létrehoz a testében egy rákos folyamatot. A betegség tulajdonképpen egy utolsó figyelemfelhívás számára, hogy abból az "Én"-ből, amelynek a korlátaival elképzeléseivel eddig élt, ideje felébrednie és tágulnia, "fejlődnie". Szükségessé vált ez ,mert a "finomabb" jelzések nem szolgáltak felismerhető tükörképként számára. Ezért létrehozta ezt a szükségszerű folyamatot, amely olyan fájdalmakat okoz, hogy nem tud nem odafigyelni rá.
Ez az "Én" ekkor lehetőségként akár fel is "ébredhet", felismerheti azt a belső késztetést, ami ide vezetett, létrejöhet egy tudati tágulás -ledöntve a régi "én" rendszer korlátait, elképzeléseit-, "megszületik" egy "új" rendszer, egy tágabb korlátokkal rendelkező "Én" tudat. Számára nem szükségszerű a rákos folyamat átélése, hiszen beépült a tapasztalás. A figyelme egy "új" életbe vetül. Ugyanakkor egy másik "síkon" az előzőleg teremtett életút "Én" tudata megéli a saját "halálát". Tapasztalást adva a forrásának és a vele "párhuzamosan" létező "tudatoknak".
Ezt olykor magad is tapasztalod, mikor átvillan rajtad az érzés, hogy ha ebben a pillanatban baleset ért volna, mik történnének, vagy csak egyszerűen "belegondolsz", milyen lehet megélned egy bizonyos eseményt, amely aztán "veled" nem történik meg. Ilyenkor egy "párhuzamos" tudat számára egy másik figyelem síkon a megtapasztalás megtörténik és átszűrődhet belőle "tapasztalati kép". Ez "számodra" viszont elegendő a megtapasztaláshoz, nem kell, hogy átéld.
