Antemon:
Számtalan problémával találkoztok a hétköznapokban, ezeknek az oka mindössze az, hogy problémának tekintetek az egyes dolgokat. Amennyiben felfognátok a dolgok összeségének áramlását, megéreznétek azt a bizalmat és támogatást, amely az események sora mögött húzódik. Ekkor ráébrednétek, hogy soha nem is létezett "probléma".
Amikor ebből a végtelen áramlásból kiragadsz valamit és különálló „egyénként” kezded szemlélni, ez a nézőpont minden esetben konfliktusokhoz fog vezetni, hiszen az egyben történő áramlás egyetlen szeletének a szemszögét fogadod el "kizárólagos" valóságnak, holott maga csak egy „fogaskerék a gépezetben”. Ez természetesen önmagában nem képes „igazsággal” bírni az univerzális létezésre vonatkozóan. Ezért minden esetben valamiféle - rajta látszólag kívül zajló - történéssel konfliktusba fog kerülni.
Kiradatott példával élek számotokra, mert a megközelítésem távoli nézőpontból érkezik.
Egy réten hajladozó virág a sok közül nem bír számodra különösebb jelentéssel, jelzővel, főleg ha egyben szemléled a rét szépségét és a rajta legelésző állatokat.
De ha kiválasztasz magadnak 1 virágot, amelyet naponta gondozol, becézel és még nevet is adsz neki, akkor már problémaként éled meg, mikor az arra járó jószág vígan befalja azt.
Érezz rá, az első esetben a tökéletes egység tudatában minden rész, amely látványként eléd tárul, összhangban van és békés lenyűgöző szépséget ad, a részletek nem jelentenek számodra konfliktust. A második esetben a kiragadott rész - amely az egész folyamat részese - konfliktusba kerül egy másik, tőle elkülönült részlettel.
Tehát a konfliktus vagy probléma maga a dualitás, mint "elképzelés".
Kiragadott dolgok alatt értem például azt is, mikor úgymond az önmagadnak gondolt „személyt” éled meg, vagyis az elmédet. Azokat a gondolatokat, amelyek azt „én”-t felépítik.
Ezen korlátokból felépített gondolathalmaz – mert az „én” elképzelése nem más – minden esetben problémákat fog észlelni, mert azon korlátok, amelynek a segítségével az egészből kiszakadt, elválasztják őt az egység összhangjától, így azzal való viszonyában a konfliktusok illúzióját fogja megélni.
Csak figyeld meg, hogyan is szakíthatsz ki egy rétből egy darabot? Ha valamiféle felfogható határt tudatosítasz körülötte. Kerítéssel veszed körbe, vagy árokkal. De a kiszakítás illúzióját a napjaitokban megoldásnak hitt, papírra vetett mondatokkal – szerződésekkel – is megvalósítottnak hiszitek. Mindezek a szeparációk a létezés szempontjából illuzórikusak és csupán az elmében bírnak "jelentéssel.
A példa esetében az egységesen összhangban működő rét és a leválasztott darab között előbb utóbb megjelennek a konfliktusok. Például bizonyos növények magvait átfújja a szél a művelendő területedre, a locsolásod eredményét elszívja a föld és ezt még sorolhatnám. A szeparációval látszólag megszűnik az egység és összhang, és keletkezik a konfliktus.
Mindenben megfigyelhető ez, legszembetűnőbb, mikor az ember beavatkozik a természetbe, amely körülveszi. Bármilyen tökéletességgel is próbál jobbat alkotni, mint ami már van, minden esetben konfliktusokat fog okozni, mert kizárólag szeparációkban és viszonyulásokban képes dolgozni az elméje, amelyben maga is csupán egy illuzórikus szeparáció. Az „én” álom.
Most azt "képzeled" magadról, hogy vagy „te” és van minden, ami nem „te” vagy. Ezen "elképzelést" a világra való rátekintéseddel meg is erősíted magadban. "Elképzeled", minek hogyan kellene történnie és mi miért nem úgy alakul. Az elme jelzőkkel, tulajdonságokkal, megnevezéssel szakít ki dolgokat az egységből, de ha ezt megfigyeled, mindössze illuzórikus ez a szeparáció és csak az elmék számára létező valóság. A jelzők és megnevezések egy új világot láttatnak számodra, elfedve a valóság mélységeit. Ezen gondolati viszonyulások rétegei szinte végtelen számúak lehetnek és mindegyikük egy párhuzamos világszemlélet azonos síkon. Ha nyitott vagy, ráébredhetsz, hogy mindegyik egyfajta álom és önámítás.
A megnevezés és a megfigyelés közt hatalmas szakadék tátong. Mikor arra invitállak, hogy figyeld a dolgokat, akkor egy üres, meghatározások és minősítések nélküli szemlélődésre sarkallak. Mikor megfogalmazol valamit, akkor az elméd által történő „kiszakítást” éled meg, és ez minden esetben valamiféle konfliktus megélésébe fog torkolni. Mikor szemlélődsz, képessé válsz a szétválasztottság nélküli állapotot megélni, és felfogni, hogy az áramló dolgok közt nem szükséges a megszokott szeparációt megélned, hogy az összefüggő áramlás egyik szelete sem véletlenül létezik, és hogy minden történés pont ott, pont akkor és oly módon zajlik, ahogy az éppen szükségszerű.
Annak oka, hogy ezzel így nem vagy tisztában, mindössze az, hogy egy gondolatokkal körülbástyázott „én” univerzumtól elszeparált „valóságát” éled meg. Vagyis a problémáid oka az „én” létezésének mindenekfeletti igazságában való hited.
Mindezzel nem kívánom cáfolni az általad felfogott világ érvényességét, mindössze rámutatni, hogy a számtalan emberi- és más létezők által felfogott világlátásokon felül létezik több, még "távolabbi" rálátása és felfogása is a létezésnek. Valamint arra ösztönözni, hogy maradj nyitott, próbálj ráérezni, hogy a világod szemlélhető másként is, és ha ez így van, akkor vajon a problémáid komolysága annyira mindenek feletti érvénnyel bír?
Természetesen mindez üres információ számodra, amelyet az elméd dolgoz fel most is, és amennyiben születik benned "akarat" arra, hogy meglásd a mögöttest, közvetlenül az sem lesz segítségedre, mert minden törekvés a dualitáson alapuló elme munkája.
Ugyanakkor paradox módon mégis szükséges egyfajta belső vágy a válaszra, hogy képes legyél azt felfogni. Felismerést nem a törekvésed képes adni, de mégis segíthet, hogy a vágyad a felismerésre megtapasztalásba csaphasson át. Igazán mély "tudást" és felismerést a saját megtapasztalásod képes adni, ebben senki nem tud segítségedre lenni.
Vizsgáld meg, ha ennyi szemszögből szemlélhető a világ, akkor az életed minőségét vajon mi határozza meg?
........
szerkesztői üzenet:
Amennyiben kérdés merül fel benned, vagy szeretnél eszmét cserélni, azt nyugodtan megteheted.
Az oldalra csak azon szövegek kerülnek publikálásra, amelyeket Antemon oda szán és természetesen
csak az után, hogy azt- és annak formáját a kérdező jóváhagyta.
Levelet, kérdést, észrevételt a Kapcsolat menüpontban megadott elérhetőségekre küldhetsz.