Sorsunk mibenléte
Beszélgetés Antemon-nal a sorsunk mibenlétéről, eredeti formájában -----
Antemon:
Légy életed szemlélője és engedd meg, hogy a körülmények elkezdjék a változást, nem fürkészheted ki a sors útjait, de bizonyosan a célod irányába juttatnak. Minden történés mederként működik és elvisz oda, ahová elindultál, ne utasíts el semmit. A meder fala végtelen sokszínű részekből áll. Légy a folyó és engedd magad áramlani köztük, célod megélni „Isteni” mivoltod, felismerni, hogy magad vagy a teremtő, kiteljesedni a teremtésben úgy, hogy semmit nem hozol igazából létre.
A vágyak spirálja emeli az energiát, amely önnön megvalósítását végzi, de iránya spirális és egyben hullámzó is. Rengeteg energiát pazarolva tartod vissza a hegyet, amely tör előre és képtelen vagy megfékezni.
A mozgás beindult, engedd tovább és szemléld a csodálatos tájat. Nem kevésbé csodálatos a maga teljeségében egy bánatos sóhaj vagy egy örömteli hullámzás, ezek mind-mind részei célodnak, tiéd, magad hoztad létre.
Engedd létüket, engedd az életet áramlani, minden érted dolgozik, de teszi ezt a maga módján, át nem láthatod a sokrétű valóság működését, de nagyrészt elmúltukkal ismered fel a komplexitás részeinek hibátlanságát. Engedd az energiát áramlani, legyen az számodra mondva bármilyen, hiszen nem létezik előre vagy visszahúzó energia, csak áramlás, amelyet vagy elfogadsz olyannak amilyen, vagy a hegy mozgását próbálod megállítani puszta kézzel. Célod ilyenkor távolabb kerül: Bizonyosan eléred, mert a hegy odáig fog tolni de lemaradsz a látványról, mely utadat kíséri, a folyamatot nem tudod megállítani, ismerd fel, az áramlásnak állsz ellen. A spirál forgásában próbálod megfordítani az irányt, próbálsz a mederből kilépve elképzelésed alapján más utat találni.
A medret is magad alkottad, "akkor", amely létezésnek most nem vagy tudatában. "Többen" vettek ebben rész kikkel most találkozol, ez a Ti életetek. Hagyd hát az áramlást, érted dolgozik
- mi az a hegy?
Antemon:
Az életenergia, mely az utadon visz, tornyosul és terel. Mikor számodra nem elfogadható irányt vesz a kanyarulat, leszállsz róla és két kézzel neki támaszkodva löknéd vissza, de nem megy, ez nem tud megvalósulni. Ez fájdalommal jár. Miért gondolod, hogy a jelen problémáid nem a meder részei? Fogadd el őket, engedd meg, hogy ilyen meder vegyen körül, nem tudod megváltoztatni, ezek a pillérek építik életedet, ezek közt halad előre. Ha mindenáron irányt és célt kell állítani a teremtésed láncolatán, nem tudhatod, hogy mely kő vagy pillér, ami akadályként tornyosul eléd, teszi bele azt az örvényt életed folyamába, hogy vissza tudjon fordulni ismét
Semmit és senkit nem veszíthetsz el, mind a partszegélyek a folyódban, sosem voltak a tieid, de mindig Veled vannak, Te hívtad életre őket, szabad vagy, bármit megtehetsz és bármit létrehozhatsz a folyód energiájával, ha használod. Vedd észre, hogy érted dolgoznak, mint ahogy én sem véletlen jöttem most ide ezen a neves napon
