Teremtés, blokkok, vágyak

A kérdésekre adott válaszok sok esetben egyedi hangvételűek és stílusúak. Antemon az adott pillanatban a kérdező számára leginkább felfogható módon és nyelvezettel válaszol. Az anonimitás megőrzése érdekében a kérdések szövegezését olykor módosítottuk. A közölt válaszokban előfordulhatnak olyan utalások, amelyek már elhangzottak publikált közlésekben, de a kérdező számára mégis lényeges a megemlítésük. (Szerkesztők)

Kérdező:

Kedves Antemon,

...bocsánat, hogy máris három kérdéssel fordulok hozzád,....de úgy érzem, muszáj őket feltennem.

Négy éve foglalkozom egy spirituális módszerrel, de azt vettem észre, hogy amit ezalatt tisztítottam/kértem magamnak (vagy akár a tanárom), nem valósult meg, nem manifesztálódott - legyen ez akár belső munka, akár valami konkrét dolog kérése életem megváltoztatásához. Tudni szeretném az okát, hogy mi van a háttérben?

A másik - valamennyire ide kapcsolódva -, hogy sokszor úgy érzem, mintha el lennék vágva a fentiektől, és nem hallanának engem, mint ahogy én sem őket. Olyan ÉRZÉS, mintha ez a kapcsolat blokkolva lenne. Eleinte azt hittem, ez csak egy rossz hitrendszer bennem, de maga az érzés akkor sem tűnt el belőlem, úgyhogy itt ennél többről van szó.

A harmadik kérdésem pedig általános jellegű:
Ha van egy vágyam, amiben valaki más is érintett, akkor az is megvalósulhat? Egy banális példával élve: én szeretnék elmenni vásárolni, és megkérem a testvéremet, hogy jöjjön el velem, de ő nem szeretne. Én úgy tudom elképzelni, hogy ha jól és ügyesen teremtek, akkor az én valóságomban megtörténik, hogy elmegyünk vásárolni, míg a testvérem valóságában nem megyünk el.
Vagy csak olyan vágyunk/szándékunk lehet, amiben nincs más érintett?

Antemon:

Köszönöm a megkeresést, elég intenzív energiák feszítenek, hogy válaszokat kapj, csak bíztatni tudlak, hogy ezt a tüzet őrizd meg és kutass tovább a válaszaid után a legmélyebb felismerésig, az az igazán minőségi "megértés", amikor magad éled át a válasz valóságát.

A törekvésed és a szándék, ami vezérel, hogy segíts és tanácsot adj másoknak, megfelelő irány a megvalósuláshoz. Nem könnyű úgy válaszolnom számodra, hogy az ne idézzen elő ellenállást benned. Azt kell, hogy mondjam, hogy az általad használt módszer alapjában olyan elvre épül, amely működőképes és minden ember számára elérhető. A "csatorna" folyamatosan továbbítja az információt, ugyanakkor alapjában téves is egyben. Hiszen korlátok - és most durva kifejezést használok -, "rituálék" közé zárja a "kommunikációt".

Önmagában ezzel sincs probléma, hiszen a szándék és az eredmény az, ami számít, viszont több körülmény felett történik rendszeres elsiklás. Egy egyszerű példával élek jó szokásom szerint: van, aki kommunikációra az asztaltáncoltatást, vagy éppen a OUIJA táblát használja. Belátható, hogy aki ezen módszer segítségével képes felfogni az átáramló információt, az észre sem veszi az egyéb irányból érkező, más módszerrel választ mutatni igyekvő törekvéseket. Történetesen csak az asztal mozdulatát várja, vagy éppen a mutató által választott betűkből próbálja a szavakat kialakítani.

Arról nem is beszélve, hogy a "válaszok" forrásával sincs teljes egészében tisztába. Ugyanakkor működő csatornák lehetnek.

Legtisztábban akkor adhatsz át információt, ha magad is tiszta vagy. Itt nem a "rituális" védelmek és tisztítások irányába mutatnék, hanem az elme befolyásának mentességéről. Hozzáteszem, nincs semmi probléma a tisztítási eljárásokkal, hiszen teljesen mindegy, melyik az a módszer, amelybe vetett hited során megengeded magadnak, hogy megfelelő tudatállapotba kerülj. A  szándék energiája a lényeges.

Sokaknak a "mágikus elemekbe" vetett hit engedi meg és összpontosítja a teremtő energiákat, de mondanom sem kell, hogy ezen cselekvés-sorozatok nélkül is pontosan elérhető a teremtés, ha ugyanazon ráérzett állapotból "engedjük útjára" a szándék energiát. Vagyis sosem az számít, hogy milyen látszat tevékenységet végzel, hanem ami mögötte benned van ott és akkor.

A nem működő dolgok oka egyszerű. Az események nem véletlenül következnek be az életetekben, összehangolt energiák hozzák létre a pillanatot. A pillanatban számtalan út áll rendelkezésetekre, de azon alapvető téves azonosulás, hogy a testetek és az elmétek vagytok, a pillanat tapasztalásait sokszor elutasítja. Egyszerűen mást szeretne ott és akkor, kényelmet, biztonságot, birtoklást, befolyást a környezetre.

Amennyiben ez az elmének nevezett gondolati struktúra - amit "Én"-nek nevezel és maximális hittel töltöd meg - nincs összhangban a pillanatban létező utak adta lehetőségek egyikével sem, akkor hiába akar egy általa elképzelt valóságot, tehetetlen a történések sodrában. Vagyis sikertelenséget él meg.

Vannak esetek, amikor minden működik. Ilyenkor elég tiszta tud lenni, aki végzi a tevékenységet és mindössze üres csatornaként közvetíti az energiákat, ekkor a "sors" útjait szabadon hagyva éppen akkor, éppen ott egybevág minden és manifesztálódik a "teremtés".

Megnyugtathatlak, nem vagy elvágva a "fentiektől", ennek több oka is van, egyrészt mert nem fent vannak, másrészt mert eleve nincs mit elvágni. A "kommunikáció" folyamatos. Az, hogy mit tudsz felfogni belőle, az bizony az aktuális tudatállapotodon áll. A problémát itt is az okozza, hogy elmés elképzelések és módozatok élnek Benned és figyelmed kizárólag ezen keretek közt képes felfogni a valóságot.

Ami az elvárás-rendszereden kívül esik, azt egyszerűen nem veszed észre. Ami ugye nem azt jelenti, hogy az nincs is. Nyitottságodat azzal érdemes kondicionálni, hogy megengeded a sorsnak, hogy akkor és ott és olyan módon válaszoljon - vagy éppen hallgasson -, ahogy az a legmegfelelőbb "mindenki" számára. Ami egyébként pontosan így zajlik.

Mondok egy példát: lehet, hogy a makrancos kisgyermek elképzeli, hogy minek hogyan kellene történnie, hogy az neki jó legyen, de a szülők ezt ritka esetben gondolják pont így. Akkor és olyan módon terelik a kisdedet, ahogy az egy tágabb nézőpontból számára megfelelőbb, mint a gyermek elképzelése aktuálisan.

Nagyon torzítva az esetedben is ez a helyzet. Félre ne érts, nem hasonlítalak kisgyermekhez, viszont az emberi elmétek a társadalmatokban gyakorlatilag arányaiban nézve ilyen viszonyban van a teljes tudatosságotokhoz képest. Az akarata és a vágyai ezért is nem teljesülnek minden esetben, vagy legalábbis nem úgy és nem akkor, ahogy és amikor azt ő gondolja, ráadásul történik mindez pont az "érdekében".

A harmadik felvetésedre reagálva tovább szövöm a figyelmed terelését, mert összefügg az előző két kérdéseddel. Kiterjedt utalást tudnék számodra adni ezzel kapcsolatban, de a személyes kontaktus szükséges lehet, ezért csak érintőlegesen mutatok rá a helyzetre.

Az előzőekből adódóan az elmédben kigondolt tervek és akarások, energiák vannak, amelyek cselekvésre késztetnek. Az adott pillanatban pont arra tudsz elindulni, amerre lehetőséged van. Előfordul, hogy úgy gondolod, hogy bizony, ha ezt meg ezt teszed, akkor a dolgok majd az elképzelésed szerint alakulnak. De ez csak egy gondolat. A valóságban meg pont az fog létrejönni, amire éppen lehetőség van, és nem több.

Ebből adódóan nem tudsz olyat "teremteni" amely valamilyen szempontból ne lenne lehetséges ott és akkor. Azok a "statiszták", akik részt vesznek a pillanatodban ekkor, nem véletlenül vannak pont ott és pont "úgy" ott.

A megközelítésed, hogy úgy cselekedj, hogy az a legjobb legyen a másik embernek, nem rossz, mint indíttatás. De ne feledd el, hogy ő és a többiek azért kapcsolódtak az életed sodrához és azért nyújtanak olykor "provokációt", hogy Téged támogassanak felismerésekben, hogy teret adjanak Neked olyan élethelyzetek megélésére, amire bizony szükséged van. Ez persze nem zárja ki, hogy Te egyfajta másokon segítést élj meg, ugyanakkor ez akkor is rólad szól és nem "róluk".

Ha látszólag "értük" dolgozva lemondasz a késztetéseidről, akkor az ő munkájukat is hátráltatod és újabb és újabb hasonló helyzetekkel fogsz szembekerülni, hogy végre lépj túl a belső megfelelési kényszeren és megteremtsd a benned feszülő megélést.

Nem tudsz olyan dolgot "teremteni", aminek az adott pillanatban ne lenne ott "helye". Ezért ne aggódj, hogy a vágyaid alapján másik ember életébe szóltál bele. Ennek egyik legalapvetőbb magyarázata, hogy - bár azt hiszed - nem vagy tőle szeparált másik ember. Máshonnan megközelítve ezt, minden felfogás benned történik, az egész világod benned létezik. Mindenki, akit "másiknak" vélsz, ő is a részed, azaz minden rólad szól. Hát foglalkozz azzal, hogy igazán lásd, mit is élsz meg Te.

Emlékezz, a teremtés csak akkor és úgy fog manifesztálódni, ahogy annak a világodban éppen akkor helye van. Következésképpen nem tudsz hibázni, sem olyat teremtetni, amire ne lenne ott "szükséged".

A fentiekkel kapcsolatban még nem tiszta a kép benned és jelen útmutatások is részben fokozhatják a kuszaságot, ugyanakkor megmutathatják számodra, mennyi ragaszkodás van benned hitrendszereidhez. Ezt onnan fogod látni, mikor olvasva a sorokat elutasítás, ellenállás, kellemetlen érzések támadnak benned. Érdemes lépésenként haladnod, mivel a túl sok vélt tudás hatalmas teher. Amennyiben úgy érzed, szívesen kommunikálok veled személyesen is, hogy a felmerülő dilemmák szélnek engedésében támogathassalak. Az elmédben vélt tudást időben eltolódva a valós felismerések, megértések fogják követni a megéltek alapján, ha valóban nyitottan fogod fel, mit is élsz át.

Szerkesztői üzenet:

Amennyiben kérdés merül fel benned, vagy szeretnél eszmét cserélni, azt nyugodtan megteheted.
Az oldalra csak azon szövegek kerülnek publikálásra, amelyeket Antemon oda szán és természetesen
csak az után, hogy azt- és annak formáját a kérdező jóváhagyta.

Levelet, kérdést, észrevételt a Kapcsolat menüpontban megadott elérhetőségekre küldhetsz.

Vissza