Viszonyulás az anyagi világhoz

Antemon:

Éppen ezért érdemes tartózkodni a tartósan, csupán „egyik oldalt” előtérbe helyező megélésektől. Illetve érdemes észlelni az ebből adódó feszültséget.  Egyik megvalósulási forma sem kevésbé fontos a másiknál.

Minden, amivel „találkozol”, mutat valamit számodra, valamiféle energia minőség. Ha csak a sűrű, korlátokkal bíró fizikai törvényszerűségeitekre gondolsz, melyet emberként tanultál, „tudhatod”, hogy mindent atomok építenek fel, amelyeket pedig elemi részecskék, azaz adott töltéssel rendelkező energia minőségek. (elektron, proton stb).

Legyen az szerves vagy szervetlen „anyag”, mélységeibe hatolva nem találhatsz ott mást, mint energiát és a teret, amelyben létezik. Vagyis ha csak a logikus elmédet használnád is, mindent energia-megnyilvánulásnak tekinthetsz. Az eltérő megjelenési formák utalnak az eltérő energia minőségekre.

Előző közlésemben utaltam rá, hogy a kint- és bent felfogható valóság közti szeparáció gyakorlatilag illúzió, mivel a felfogás „benned” történik meg minden esetben. Vagyis minden, ami „létezik” számodra, az úgymond „Benned él”.

Ezek az energiák az alig felfogható ködös késztetésektől az egészen sűrű anyagi megtestesülésig változtatják spektrumukat, attól függően, mennyire intenzív töltéssel bírnak. Többek közt ezen alapszik a fizikai „teremtés” is. Nézd csak meg, hogy mit mutathatnak számodra az energiaminták, amiket felfogsz. 

Minden tapasztalható valamiféle szimbólum, hiszen „visszamutat” a forrásából fakadó késztetésig, amely a teremtéséért „felelős”. Azért is szimbolikusak, mert megtestesülési szintjükön felfogható valóságban nem képesek azt átadni, ami egy tágabb valóságból fakadóan őket létrehozta. De szimbolikájuk által a nyitott, fürkésző tudat ráérezhet arra, ahová mutatnak.

Szükségszerű egy példával élnem, hogy meglásd, merre is irányítanám „tekinteted”. Kiemelek egy sugarat a végtelen lehetőségből. :

Egyikőtök születését azon nagyon erős vágyakozás indikálta, hogy fizikailag átélje az ártatlanságot meglátó önzetlen szeretetet itt, ezen a síkon. Ez a késztetése oly intenzív volt, hogy kivetítette a tudatát ide a fizikai síkra  (megszületett). Történetesen az aktuális pillanatában elé kerül egy szakadt külsejű, bódult ember, aki ebben a pillanatban teljes erejéből pocskondiázza és kiabál rá.

Vajon tisztán felismerhető-e ebből a teremtődött szituációból, hogy az őt segítő bódult létező – azon ember bőrében - éppen felkínálja számára a lehetőséget a vágyának megélésére? Pedig minden körülmény adott, hogy az élmény tisztán megszülethessen a szeretet viszonzásának szikráját is elvetve.

Nehezen ismerheti fel ezt a megtestesülés szintjén létező tudat, hiszen a fizikai cselekvés szintjén megvalósult helyzetet az ezen a szinten működő elme uralja. Számára a hozott késztetés csírája sem fogható fel. Védekezni, támadni, undorodni fog nagy valószínűséggel.  Ugyanakkor a késztetésének energiái ezen - fizikai - szimbólumok segítségével öltöttek testet.

Ezért is rendkívül lényeges, hogy az elme játéka mögötti tudatszintünk éber és nyitott legyen a pillanat adta megélésekre, mert az elme az élet adta lehetőségeken sorban átsiklik a kondicionáltsága miatt és ösztönöz minket a tanult reakciók megélésre. Leginkább akkor ébredsz rá, hogy valami nem stimmel, ha újra és újra hasonló szituációkkal kerülsz szembe és nem érted miért "kapod" mindig ezeket. Ott érdemes alaposan megfigyelned a saját megélésed minőségét és ha változást szeretnél, Neked érdemes gyökeresen másként reagálnod a helyzetre.

Minden felfogható az éltedben valamit szimbolizál. A ruhák, a színek, illatok, érzések, események, találkozások, de minden itt szerepelhetne.

Ezek a szavak és mondatok sem működnek másként, melyeket most olvasol. Használom az elmétek jelrendszerét, a gondolatmintáitokat, holott a valóság megéléséhez egyikre sincs szükség, hiszen ezek mögött létezik, egyszerűen, ha ráébrednél, észrevennéd itt és most.

Vannak, akiknél ez spontán, vagy mesterek, guruk, tanítók által működik, de vannak olyan tudatok köztetek, akik fogékonyabbak az általam közvetített iránymutatásokra, de hangsúlyozom, egyik sem jobb a másiknál. Nincs egyetlen módszer vagy út.

Az, hogy most itt vagy, jelzi, hogy keresel, és hogy tudatod általam szól hozzád. Minden és mindenki valamilyen módon ugyanoda terel.

Visszatérve a szimbólumokhoz.  Létezik sok módszer a világotokban, amely képes olvasni az apróbb vagy monumentálisabb megtestesülésekből, szimbólumokból.  Amennyiben a „tolmács” eléggé nyitott és nem a módszerének korlátaihoz ragaszkodik görcsösen, hanem bölcsen, az egyedi „esethez” mérten értelmezi a jeleket, pontos csatornaként szolgálhat számodra, hogy eligazodj az élet zűrzavarában. Ide sorolható többek közt például az Asztrológia tudománya is.

Arra sarkallak, hogy próbálj olvasni magad is az életed eseményeiből a szimbólumokkal, amelyek körülvesznek, érdemes elsajátítanod a jelrendszeredet és meg fogod látni, hogy minden "beszél" hozzád. A legközelebbi, mindenki számára elérhető megtestesülés a fizikai tested. Alakja, állapota kitűnően mutatja számodra a megéléseidet, a viszonyodat az életedhez. A kérdés, hogy mi az, amit képes vagy észlelni, akár egy betegségből vagy egy-egy mozdulatból. A szimbólumok értelmezéséhez, működéséhez és a tanulás elősegítéséhez külön közlést fogok adni amennyiben szükségét érzitek.

Az anyagi világhoz való viszonyulás és az energiaáramlás egyik „érzékeny” szimbóluma a pénz. Hozzá fűződő viszonyod sok mindent feltárhat előtted abból, amik benned lakoznak.

A pénz maga tárgy, vagyis energia, de ezen felül közvetíti is azt. Nézd csak meg, mikor adsz vagy kapsz belőle. Megmutathatja számodra, mennyire vagy egyensúlyban. Mennyire vagy képes kiadni, vagy inkább csak kapni akarsz belőle.

Közbevetve, ha az energia minőségét és áramlását szeretném valamihez hasonlítani, - hogy pontosabban mutasson irányt számodra a "közvetítés" - azt is mondhatnám, nézd meg, mit "ad" egy másik ember felé irányzott mosoly, vagy egy dühös arckifejezés. Majd ő mit ad tovább a kapottak alapján?

Ha megvizsgálod, maga a pénz sosem a céljaid végpontja. Csupán egy eszköz, hogy elérhesd azokat. Legtöbbeteknek azért is nem működik a „sok pénz” teremtése, mert nem a valódi célt tölti fel energiával és megéléssel, hanem az eszközre koncentrál. Holott cseppet sem biztos, hogy az adott megélést - amelyet célul tűztél ki - pont most és pont ilyen módon – pénzzel – fogod elérni.

Mikor vágysz rá, bizony ott lapulnak, vagy éppen „üvöltenek” belül azok a vágyaid, amelyeket szeretnél általa beteljesíteni.  

Az elme számára nem igazán egyszerű átlátni a belül kavargó késztetéseken. Mikor megérez valamilyen érzést, nyugtalanságot, elégedetlenséget, próbálja azt kategorizálni, megnevezni.  Majd ha ezt már "tudja", megoldást keresni rá. Sokszor felidézi azokat a pillanatokat, mikor valamit megszerzett magának és elmúltak az elégedetlen érzetek. Ezért leggyakrabban tévesen azt köti pavlovi módon az érzethez, hogy valami újat kell szereznie, ami még nincs, mégpedig sok pénzért és akkor majd „kielégül” a vágya. Ezzel egyet ér el, ami a síkotok jelenlegi aktuális ( nevezhető globálisnak is ) felismerni valója, mégpedig a „minél többet, minél gyorsabban szerezni  mindenből”. Bármi áron, még akkor is, ha az eldobált régi szerzemények hulladékába belefullad a nagy kaparás közepette. Az egész folyamat mozgatórugója az, hogy a késztetés nem lesz képes beteljesülni, ugyanis a vágyat az elme tévesen fordította le.

Kiút ebből, szintén csak az elme rendszeréből, kategóriájából való ébredés és tudat-megtestesülés hoz. Világod a fenti példa szerint felkínálja a lehetőséget a tudat-tágulásra ezen a téren is. Ez egy hatalmas katarzis lehet a globális tudat számára. A kérdés csupán az, hogy mekkora és hányadik koppanás után ismered fel, hogy fal van előtted?

Visszatérve a pénzhez való viszonyhoz. Lényeges, hogy mint energiaáramlás ne legyen akadályoztatva. Ha nem vagy képes elfogadni vagy kiadni, gátolod az áramlást. Ha gyűlölöd vagy félsz tőle, ha irigység van benned azok iránt, akiknek sok áll a rendelkezésére, arra mutatok rá, hogy bizony függsz a pénztől. Most nem arra a függésre célzok, hogy „persze, hiszen ennem kell valamit”. Hanem, hogy nem vagy „szabad” a pénz energiától. A léte vagy nemléte akár öntudatlanul is rángatni fog az életben.

Arra invitállak, hogy a belső viszonyodat lényeges észlelned ezen energiához. Felismerni, meglátni és „fellazítani”, hogy szabaddá válhass az öntudatlan köröktől.  Másik lényeges megfigyelni valód a valódi céljaid. Ami a pénzen túl van. Tedd fel a kérdést mindig magadnak, pontosan mit is szeretnél megszerezni általa? Majd ha erre megvan a válaszod, menj benne tovább, hogy mi is az amit „annak” az elérésével meg szeretnél élni? Mi is az, amit igazából meg szeretnél élni „ezek” által?

Ez a megélt élmény vagy érzés sokkal inkább a valódi célod, mint a pénz maga. Na és abba belegondoltál, hogy az élet kínálta végtelen beteljesülési útból Te miért csak a pénzes verziót vagy hajlandó elképzelni? Vajon ez nem csak egy újabb hozott minta benned?  Szükséged van ilyenfajta önkorlátokra?

Vajon, ha más módon jutnál el, amerre a késztetésed visz, az nem lenne megfelelő számodra?

Az anyag rendszere egyedi és máshol nem megélhető tapasztalást kínál számodra. De sosem maga a valódi vágyad. Figyelj és tárd fel a valós indíttatásokat, engedd szélnek a megszokott magyarázatokat és korlátokat és figyeld játékosan az életed változását, mikor más utakat jársz majd, mint amit megszoktál.

szerkesztői üzenet: